Sziasztok!
Ez a legelső bejegyzésem itt, a cafeblog.hu-n. Egyszerűen úgy érzem, hogy valakinek el kell mesélnie az élet igazságait vagy éppen negativitásait. Még nem találkoztam olyan bloggerrel, aki kerek-perec, feketén-fehéren leírta volna a tündérmeséket kiábrándító valójukban.
Ezt a blogomat annak szentelem, hogy nem mindennapi történeteket osszak meg veletek egy másik világszemléletről. Ahogyan én látom a világot. Mert nincs mindig “tökéletesség”, a rosszak nem mindig nyerik el a büntetésüket és nem mindig jön össze a két “főszereplő”.
- Ugye, hogy ez így már nem is annyira képzeletbeli?
- Ugye, hogy ez így már nem olyan álmodozó?
- Ugye, hogy ez a keserves valóság?
- De azért, ugye nem adod fel?
Azért nem kell feladni!
Nem sokára érkezik egy csalódásokkal teli bejegyzés, ami e blog elkezdésére ösztönzött. Addig is további jó filozofálást!
Hanna Vainilla vagyok, a naivitás már rég elhagyott.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: